Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

A Vigadó helyet adott az irodalmi gálának

Bár az írás magányos műfaj, a megzenésített és színpadra állított költészet sokakhoz juthat el egyszerre. Ilyen előadásokkal színesített beszélgetések hangzottak el a Vigadó színpadán Albert Gábor, Ács Margit, Ágh István, Kiss Anna, Oláh János, Temesi Ferenc, Tóth Erzsébet részvételével a Tavaszi Irodalmi Gálán április 15-én.



A magyar verseket könnyű megzenésíteni, mert a ritmus adott, elég a dallamot és harmóniát hozzátenni. Több műfajban megzenésített és előadott verseket, jeles költőinkkel és íróinkkal beszélgetéseket hallgathatott a közönség a Vigadóban rendezett Tavaszi Irodalmi Gálán.

Újhelyi Kinga és Rátóti Zoltán színművészek versfelolvasásával kezdődött a Tavaszi Irodalmi Gála a Vigadó dísztermében április 15-én. Az elhangzottak közül Ágh István: Küldjél csomagot című alkotását később a Kaláka együttes megzenésítésében is hallhattuk Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel előadásában.

Marsall László: „Magyarnak lenni” című emblematikus verse után következtek még Kiss Anna: Ez még a holt regék világa, Tamás Menyhért: Az Ima-Asszony, Székely szonett, Kiss Benedek: Nyáresti delírium című költemények. A színészek kiváló előadásában Lászlóffy Csaba: Az a plusz Y kromoszóma és Sejtek szonettje hangzott még el, s a néhány nappal korábban elhunyt költő emléke előtt egy perces néma felállással tisztelegtek a jelenlévők.

A lírai hangulatot teremtő szavalatok után beszélgetést hallhattunk a Magyar Művészeti Akadémia monográfia sorozatáról. Ács Margit író, kritikus ismertette a „Közelképek írókról” könyveit, ami egyik legjobb vállalkozásuk, és már a köztestületté alakulás kezdetén programba került a kiadás. Korábban hiányosan jelentek meg ilyen összefoglaló munkák, amelyek eligazítottak volna egy-egy életműben. Diákok, tanárok és érdeklődő olvasók számára egyaránt jól használhatók, mert arra törekedtek, hogy egyszerre legyen olvasmányos, ugyanakkor szakmailag korrekt. A jelen lévő Albert Gábor és Temesi Ferenc beszéltek a róluk szóló monográfiákról: Albert Gábor Illyés Gyulát idézve életművét egy asztag-rakás felrakójaként látja. Temesi Ferencről Vasy Géza irodalomtörténész írt könyvet, de a Temesi-életmű még természetesen lezáratlan, két regényen és egy drámán is dolgozik az író elmondása szerint.

Kultúránk kezdetén a versek szorosan az énekléshez kötődtek, amin a könyvnyomtatás megjelenése változtatott: ének és vers különvált. Ezen a tavaszi gálán újra együtt hallhattuk többféle megzenésítésben kortárs költőink alkotásait. Tóth Erzsébet verseiből Kőrózsa címmel színházi estet állítottak össze Újhelyi Kinga és Lukács Miklós zeneszerzők. A közönség részleteket hallhatott Újhelyi Kinga, Lukács Miklós és Novák Csaba együttesétől, A nap végén című, különösen szuggesztív énekelt verssel befejezésként.

Az 1969-ben alakult Kaláka a legismertebb és különösen a gyerekek körében népszerű a verseket megzenésítő együttesek közül. Képviseletükben Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos adtak ízelítőt a magyar kortárs költészetből válogatott darabokból. A különböző szövegek humoros, játékos, vagy megrendítő hazaszeretetről tanúskodó hangulatára ráérző zenei feldolgozásban hallhattuk Kiss Anna: Öreglegények, Ferenczes István: Virágének, Kányádi Sándor: Dél keresztje alatt, Kuplé a vörös villamosról és Oláh János Bornemissza óta című dalokat.

A zenével, verssel megidézettek közül Oláh János, Kiss Anna és Ágh István válaszoltak Kövesdi Zsuzsanna és Marx András műsorvezetők kérdéseire, és beszéltek műveikről. Oláh János, akinek nemrég jelentek meg összegyűjtött versei, regényen dolgozik, de Thomas Mannt idézve: „a próza lelke a költészet”, nem szakad el a lírától. Kiss Anna Gyolcs című kétkötetes műve nemrég jelent meg a Kortárs kiadónál és továbbra is verseket ír, Ágh Istvánnak a Nap kiadó adta ki összegyűjtött verseit az életműsorozat részeként. A megzenésítésnek mindnyájan örülnek, Ágh István néha kifogásolja, ha a szöveg háttérbe szorul, vagy a zene nem tetszik igazán.

Utolsó részként egy valóban újfajta megzenésítést hallhattunk: Ferenczi Györgyöt és a Rackajam együttest. A szájharmonikás frontember húsz évesen brácsázni is megtanult a népzene kedvéért, de elsődleges stílusa a rockzenei megformálás. A magyar nyelv olyan szerencsés, hogy alapvetően ritmikus, így a versek megzenésítésénél elég a dallamot és harmóniát hozzátenni. A kezdetben Petőfi versekhez zenét szerző Ferencziéknek mára száznál több megzenésített vers van a repertoárján, és akár több ezres közönség szaval velük együtt koncertjeiken. Ebből nyújtottak át egy csokrot a közönségnek, köztük a legfrissebbet, egy Kiss Anna-vers Ferenczi-féle, akár rögtön dúdolható változatát: Jár nyomomban két kicsi kígyó.

Csanda Mária
Forrás: kultura.hu